Ma értem haza táborból és elkezdtem gondolkozni: nekem kell ez a blog szóval ma kaptok egy verset meg talán egy novellát :)
Csak nem akarom
Csak nem akarok sírni
Én el akarok szállni
Én meg akarlak találni
De merre keresselek?!
Itt állsz előttem
S nem érted mért hull könnyem
De nem mondhatom el:miattad
Hiszen utam kiatad
Hol is van a sárga kő?
Nekem már nem kell a nagy Ő.
Nem kell a szerelem...
Csak Te kellesz nekem.
Mosolyod égi csillag
De az enyén men is villog
Mert mosolyod már nem az enyém
Övé lettél ennyi elég?
Hát nem fogod fel?
Csak nem akarom hogy szomorú legyél
De tudom hogy ez neked kevés
Mit akarsz igazán?
Te sem tudod...
De én nem maradhatok
Döntened kell
Mellém lépsz s ez felemel
Ajkad ajkamhoz ér
De ez az mit kér
Ő pedig csak néz és vinnyog
Nem érti a kínod
Kiderül:szerettél
Mosolyom felemelt
Szemem nevettetett
S szívem tiéd lehet
Csak nem akarom hogy rá vágyj
Szívem nem bír el még egy csapást
De megcsókolsz s azt mondod:
Boldogan amíg meg nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése