Írtam én-csak nem ide

Tehát, ahogy most állunk.
Nem blogolok ami azért van mert nincs túl sok kedvem hozzá.Felléptünk az Ádám Évák cuccal a színházban ahol akár a hercegemet is megtalálhattam volna-ha hercegnő lennék, de nem az vagyok. sőt nagyon messze vagyok tőle. Tehát van ez a Jákys srác aki nagyon aranyos de nem nagyon ismerem, meg ez a z Árpádos aki...hát valljuk be tökély de az ismeretség vele sincs meg annyira h ráinduljak, viszont(!) 3.-án fellépés. Szorítsatok :)
Vic

why not?!

Persze persze nem írtam. És miost jöhetnék a kifogásokkal de semmi kedvem hozzájuk. Ma az egyik volt lb-m (mátol VOLT) felhívott és leordította konkrét a fejemet h mit képzelek magamról mert hívogatom a volt pasimat, akinek már ott van az "ADRÍÍÍÍ"

Elegam van abból h ez a csaj bármit megtehet velem- vagyis úgy gondolta.


Megvolt a fraller fapofa :D De ez tényleg így volt és nagyon megbántott engem annyira h egyik barinőmet el kellett rángatnom sétálni :D

Most meg filmet fogok nézni v. honfoglalózok. kívánjatok sok szerencsét !!

Vic

Kórház és szemüveg

Igen emberek!
Tessék Tessék!
Igen, igen! Tényleg ő a világ legnagyobb balekja....
Vagyis nem is vagyok balek csak elszúrom a dolgokat. Tegnap előtt példáúl épp ezért kerültem kórházba. Mi van? Rosszul időzítettem? Az száz százalék nyugi. Bécs kihagyva. Majd jövőre. Megvettem az ajándékot, de újat fogok venni. Nate figyelj! :) :P

Tehát szemüveg. Szombatra, max Hétfőre. Zsír, mert tényleg kell. nem akarom, hogy mégjobban elromoljon a szemem.
Blllleeeeeeee!!!:P

Föci óra és Jade

Yeah :D Itt van egy köpésre tőlem Boris és vetít :D Én meg Kia képein röhögök-majd megmutatom Nate :)
Bleee :D

Néhány idézet-föci óráról :)

Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak, holott azt is mondhatnák: “Na és?”

Ez az egyik kedvenc mondásom: “Na és?”

Nem tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a trükköt.

Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted el.

Egyszer felmérést végeztek az agresszív viselkedésű gyerekekről. Egy nő aki a felmérés résztvevője volt, látott egy gyereket a játszótéren, aki egyedül ült és éppen ketté vágott egy gilisztát, a nő közelebb ment és ezt hallotta:
- nesze, így már nem leszel egyedül:')

/fuck u kukac!!!/

A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta...-mintha csak rólam szólna :"(

“Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit!”

És most egy saját...

Ha igazán sajnálnád el sem követted volna...

vic

Vége??

Úristen...ki fognk venni a suliból...álmaim iskolájából...el sem tudom hinni...mindjár sírni fogok...de még enm tehetem...még nem.

Más téma: Hétvégén nem lesz bejegyzés,csak hétfőn mert...
MEGYEK KŐSZEGRE!!!!
Bár ezek után....
Nem. Most nem gondollok erre. Megváltozok. Hallod Nate???Megváltozom :)
Jobb leszek :) Esküszöm, hogy jobb leszek :)Sokkal jobb. És ezt most le van írva, úgyhogy be kell tartanom :)

Nate forever (L)

Novella Nate kérésére

20 év múlva

Ez volt a bejegyzésem címe, de semmit nem láttam, csak áthúzkodott sorokat, és óriási álmokat…

Az álmok nagy része teljesült is. A gyerekkori… gyerekkori? Hisz alig 1-2 évvel idősebbeket tanítok, mint amennyi én voltam, amikor ezt írtam.  Gyerekkor!

- Kicsim, megtaláltad?- jön fel mosolyogva Barni.

- Nem, pedig azon az órán 100, hogy jegyzeteltem. Mindig tanár akartam lenni-vigyorgok rá, a füzetek kupacából, ahol ülök. Rám mosolyog, és felhúz. A barna könyvet viszont a kezemben tarom, és még néhány füzetet, amikbe, írogattam”.

- Hát azok?- kérdezi Barni, és a nap meg-megcsillan szőke haján, égszínkék szemében. Arca nyugodt, most nem a fizikatanár, hanem Oszlói Barnabás, a férjem… kinek, hogy tetszik. Fónad Viktória vagyok, és Irodalom- Nyelvtan szakos tanár, abban a gimiben, ahol végeztem. És másodállásban tanítok a Besnyői általános iskolában.

- Hát ezek…- próbáltam valamit beimprózni,de Barni ’tanáros’ tekintete a vesémbe látott- A lassan 20 éves novelláim,könyveim.

- Huh J- mondta és óriási vigyor terül el arcán- Ma este is lesz mit olvasnom…

- Gyerekek! Viki!- ordít anya lentről. Mert anyuéknál voltunk.

- Igen?- kiáltok vissza.

- Mondtam már, ne a szobád sarkából ordíts!- levettem a szemüvegem, és megtöröltem. Barnival kézen fogva leszaladunk a lépcsőn és anyura vigyorgok.

- Nem maradtok ebédre?- kérdi anya.

- Nem, majd beugrunk a Vivihez- mondtam én, de Barni a levegőbe szagolt.

- Pörkölt?- kérdezi.

- Igen.

- Csomagolsz?-kérdezi anyut.

- Persze- mondja anya és útközben kinyújtja a nyelvét. Megforgatom a szemem.

- Akkor ne csomagolj, itt eszünk.

- Szólj Apádnak!

- Oké- mondom, és rákacsintok Barnira… neked maradt a terítés…J. Hátramegyek, hát mit látok? Apa Hellával és Benjivel játszogat. Ők az ikreim. Mosolyogva megrázom a fejem. Apa is marad ugyanolyan.

- Anya!- szalad oda Hella,a lányom egy táblával a kezében.- nézd! Nagypapival csináltam! Hogy tetszik?- a nyolc éves kislány óriási szemekkel néz rám.

- Nagyon szép. - mosolygok rá. Az apja szemszínét örökölte, haja viszont bézs színű. Csakúgy, mint annak a kissrácnak, aki most ölelt át. Belepusziltam a hajába.-Na de gyertek, mert a mama leharapja a fejeteket- Mondtam, és együtt befutottunk. Apu mögöttünk kullogott.

- Mi a baj?

- Nem maradtok itt? Könyörgöm!

- Apa, nem mennünk kell. Ma Barninak még órája lesz, nekem meg szakköröm.

-Könyörgöm-kapta el apa a kezem.

-Apa!Nem.

-Jöttök már?-nézett ki anya az ajtón-A gyerekek már megtterítettek,gyertek.

Egy nagyon finom ebéd után elbúcsúztunk. Én vezettem, és eső volt. Soha nem felejtetem el, még odafönt sem. Barni azt mondta, menjünk be, és együnk egy sütit Jázminnál. Nagyon jól süt. Be is mentünk, de emlékeztem, hogy Barninak is 5-re vissza kell mennie. Siettünk is, rendesen. De aztán Pesten is nyomtam, amikor… nem láttam a gyereket, aki biciklivel kivágott elém. Félrerántottam a kormányt, nem ütöttem el. A kocsink átszakította a szalagkorlátot, és a hídról egyenesen a Dunába zuhant. Az utolsó gondolatom a barna füzet körül járt a csomagtartóban. A füzeten belül még emlékeztem a novellára:

                                                  „20 év múlva

Boldog leszek, megvalósítom az álmaim. Valami maradandót fogok alkotni… Gyerekeket tanítok majd.”

VÉGE